globális felmelegedés

Hatalmas változás előtt állunk, amihez mindenképp alkalmazkodnunk kell - de hogyan?

Hatalmas változás előtt állunk, amihez mindenképp alkalmazkodnunk kell - de hogyan?

Napról napra egyre jobban érezzük a bőrünkön a klímaváltozás káros hatásait, mint ahogy a hírekben is már rendszeresen olvashatjuk, hogy épp megint megdőlt a napi/havi/évszakos meleg, vagy hidegrekord. Európában július vége brutális forróságot hozott – Athénban egyre gyakrabban felbukkanó erdőtüzekkel kell küzdeni, Angliában pedig a történelem folyamán először mértek 40 fok feletti hőmérsékletet. A rendszerszintű probléma természetesen rendszerszintű megoldásokért kiált, közben azonban a tüneteket is tünetileg kell kezelni. A jövő városainak például mindenképp alkalmazkodnia kell az előttünk álló egyre nagyobb forrósághoz,a kérdés csak az, hogy hogyan - teszi fel a kérdést a Financial Times.

Kitikkadunk a melegben: ez még csak a kezdet

Kitikkadunk a melegben: ez még csak a kezdet

Különös forróság vár ránk a héten, a 36-37 fok azonban még semmi ahhoz képest, amit Afrika egyes részein átélnek az emberek, Tunézia néhány városában például 45 fokban kell valahogyan megmaradni. Amikor a meleg miatt panaszkodunk, akkor érdemes egy kicsit elgondolkozni azon, hogy a nagyon távolinak tűnő klímaváltozás egyre több hőhullámot eredményez már most is, amelyek gyakorisága - más szélsőséges időjárási események mellett - csak még tovább fog fokozódni.

Energiaválság: nagy visszavonulót fújna Németország

Energiaválság: nagy visszavonulót fújna Németország

A Bloomberg információi szerint Németország azt szorgalmazza, hogy a G7 csoport országai vonják vissza azt a kötelezettségvállalást, amely az év végéig leállítaná a tengerentúli fosszilis tüzelőanyag-projektek finanszírozását - értesült a Bloomberg. Ez jelentős fordulatot jelentene az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, aminek oka nyilván az, hogy Oroszország ukrajnai háborúja veszélyezteti Európa energiaellátását.

Jelentős projektet indít a Mavir, az EU is támogatja

Jelentős projektet indít a Mavir, az EU is támogatja

Az állami tulajdonú Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. a kormány és az EU több mint 15,4 milliárd forintos támogatásával 20 alállomás és 7 távvezeték fejlesztését valósítja meg konzorciumban 2026-ig annak érdekében, hogy újabb környezetbarát naperőműveket lehessen a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakoztatni. A Mavir ezen projektjével párhuzamosan egy másik, szintén EU-s pénzből megvalósuló jóval nagyobb projekt is indul az áramhálózat fejlesztésére, amelyet a hivatalos minisztériumi bejelentéssel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Abszolút többsége lett a baloldalnak Ausztráliában

Abszolút többsége lett a baloldalnak Ausztráliában

Abszolút többséget kapott az ausztrál képviselőházban Anthony Albanese új munkáspárti miniszterelnök, így nem szorul a független törvényhozók támogatására - derült ki a választási bizottság által hétfőn közzétett előrejelzésből.

Rosszul alszik? A globális felmelegedés lehet az oka

Rosszul alszik? A globális felmelegedés lehet az oka

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

Fenntarthatóság: A késedelem halált jelent, de nem kell visszaköltöznünk a barlangokba

Fenntarthatóság: A késedelem halált jelent, de nem kell visszaköltöznünk a barlangokba

"A késedelem halált jelent" - idézte Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ főtitkárát az IPCC hatodik éves kiadványa kapcsán a HuGBC Green Future Conference 2022 rendezvényén tartott előadásában. Ez mindazonáltal nem is azt jelenti, hogy mindent fel kéne áldozunk a fenntarthatóság oltárán, "nem kell visszaköltöznünk a barlangokba"- hangzott el, cselekedni azonban minél hamarabb kell. A konferencián hangsúlyos szerepet kapott továbbá az EU fenntarthatósági taxonómiája is és hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, mit az ingatlanpiacon.

Lomborg: A klímaváltozással kapcsolatos megszállottság eltorzítja prioritásainkat

Lomborg: A klímaváltozással kapcsolatos megszállottság eltorzítja prioritásainkat

Az elmúlt évtizedben a globális elit klímaváltozással kapcsolatos megszállottsága elvonta a figyelmet a világot érintő számos más nagy problémáról – a legdrámaibb módon erre az Ukrajna elleni invázió mutatott rá. A nyugat-európai vezetőknek az elmúlt évtizedben az energiaforrások diverzifikálásával és a palagáz-termelés kiterjesztésével kellett volna törődniük ahelyett, hogy az atomerőművek bezárásával foglalkoztak, illetve ijesztő mértékben függővé váltak Oroszországtól. A kialakult háború azonban távolról sem az egyetlen dolog, amire nem figyeltek eléggé.

Extrém hőség, áradások, erdőtüzek – Ez vár Európára idén nyáron is?

Extrém hőség, áradások, erdőtüzek – Ez vár Európára idén nyáron is?

Tavaly nyáron extrém hőség uralkodott a dél-európai országokban, több mint 800 ezer hektárnyi erdőterület égett le, miközben a németországi árvízkatasztrófa több száz ember életét követelte. Mindez csak néhány azok közül a tavalyi történések közül, amelyeket az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata által készített jelentés tartalmaz. A globális felmelegedés okozta extrém időjárás egyre gyakoribb, és ez láthatóan Európát sem hagyja érintetlenül.

Az EU fő klímafegyverét is hatástalanítaná Orbán Viktor a rezsicsökkentés érdekében

Az EU fő klímafegyverét is hatástalanítaná Orbán Viktor a rezsicsökkentés érdekében

Egyelőre az EU-tagok kisebb része támogatja az Orbán Viktor kormányfő által április 6-án ismertetett, több ország, illetve szervezet által régebb óta szorgalmazott felvetéseken alapuló, a magas energiaárak ügyében szorgalmazott azonnali brüsszeli intézkedések többségét. A bioüzemanyagok ügyében viszont az Európai Bizottság már korábban közölte, támogatja a tagállamokat a bekeverési arány csökkentésében.

Egyértelmű bizonyíték, hogy elfogyott az időnk: sürgősen el kell érnünk a károsanyag-kibocsátási csúcspontot

Egyértelmű bizonyíték, hogy elfogyott az időnk: sürgősen el kell érnünk a károsanyag-kibocsátási csúcspontot

A globális átlagos, egy évre számított üvegházhatású gázok kibocsátása 2010-2019 között az emberiség történetének legmagasabb szintjén volt, de a növekedés üteme lelassult. Azonnali és mélyreható kibocsátáscsökkentés nélkül minden ágazatban elérhetetlen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések elengedhetetlenek - derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett jelentéséből. Az is bebizonyosodott, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásához legkésőbb 2025-ig el kell érni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csúcspontját (de még ha 2°C-os csökkenést célzunk meg akkor is) és 2030-ig már 43%-kal kell csökkenteni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.